Család


A három képet Natalie-val együtt vettük a lembergi régikönyv-piacon: kettőt ő, a harmadikat én, felfedezve, hogy egy családot ábrázolnak, legyen együtt mind a három.




Ha a fotó lembergi lenne, a nagy, sötét szemekről, kerek arcokról örményeknek gondolnám őket. De nem Lembergben készültek, ahonnét a fényképeket is kisöpörte a huzat: azokat most a wrocławi bolhapiacon árulják, s az ittenieket már a beköltözők hozták magukkal. Hogy Oroszország melyik városában készülhetett, nem tudom. Sz. A. Mjalkin fotóműtermének nem találtam nyomát: kicsi műterem lehetett, ha nem tellett saját hátoldalra, csak típusnyomtatványra és bélyegzőre. A felirat sajátos, fonetikus helyesírású: Дяди тети и Кресны атъ Лены. Оглоблино, a bácsikának és nénikének keresztfiuktól és Lénától, az Ogloblino lehet akár család- vagy helynév, a keresztfiú pedig a képen látható kisgyerek, s Léna, aki a képet küldi, valószínűleg az álló fiatal anya, 1914. december 7-én.




A teljes család ugyanebből az évből, bár az évszámot jóval későbbi kéz írta fel a hátoldalra. Valószínűleg a fényképész rendezte el a korabeli konvenciók szerint, hogy kinek mi jut: a férfinak és anyjának (?) egy-egy fiúgyermek, az anyának a család, a középpontban, mégis kissé magányosan álló nagylánynak a könyv.




Két fiú, ugyanakkora korkülönbséggel, csak talán három évvel később, s a nagyobbik az apára hasonlít. A nő szeme, szája, arcéle is azonos az anyáéval, csak jóval beesettebb. Úgy tűnik, ugyanaz  a család, de ha így van, az anya mintha három év alatt huszat öregedett volna. Azt hinné az ember, talán csak rokon, de ott a kép hátán a felirat, még forradalom előtti helyesírással: Viktor, Vaszja, Mama. Három éve tart a háború, az apa valószínűleg a fronton: jellegzetes katonafeleség-fotó, talán éppen neki szánták: az anya nem öltözött ki a fotózáshoz, hétköznapi ruhát visel. A műterem luxusát az oszlopfők és drapériák helyett a vaskályha jelenti. A két gyerek hangsúlyosan anyjába kapaszkodik, egyikük kezében ismét könyv az attribútum. A hátoldalon a fényképész pecsétje olvashatatlan, fölötte ugyancsak nehezen olvasható postai vagy iktatópecsét talán az 1930-as évekből, nem tudni miért. Nehéz évek lehettek mindannyiuknak, jó lenne, ha baj nélkül túlélték volna. Valaki mindenképpen maradt, aki egyben megőrizte és Lembergbe hozta a képeket.


2 megjegyzés:

Unknown írta...

Találtam egy települést, 2004-ben egy lakosa volt.

http://wikimapia.org/7514514/ru/%D0%9E%D0%B3%D0%BB%D0%BE%D0%B1%D0%BB%D0%B8%D0%BD%D0%BE

Studiolum írta...

Van még ilyen nevű település a kosztromai és a kirovi területen is, de mind a három túl kicsi ahhoz, hogy valaha is fotóműtermet tartott fent légyen. Lehet, inkább családnév, olyanként is ismert. Vagy még egy: hogy városban vetette le magát, és dácsáról küldte el (bár decemberben ez necces): akkor az általad megjelölt moszkvai területi Ogloblino a leginkább nyerő.